2022.01.16. 12:06
Brutális állkapcsú kétméteres féregszörny élt a tengerben
A kutatók szerint a féreg a ma élő rokonfajokkal összehasonlítva hatalmasra nőtt, a teljes testhossza elérhette akár a két métert is.
A Bristoli Egyetem, a svéd Lund Egyetem valamint az Ontario Királyi Múzeum kutatói a múzeumban őrzött mintegy 400 millió éves devon időszaki tengeri üledékes kőzetlap tanulmányozása során egy óriási kihalt sörteféreg maradványaira bukkantak - írja az Origo.
Soha sem ismertek még ilyen félelmetes rágószervvel felszerelt férget
A tudomány számára új fajnak bizonyult ősi sörteféreg a maga nemében egyedülállónak számít a fosszilis férgek között, mivel a hasonló típusú lényeknél valaha észlelt legnagyobb "állkapcsokkal" vagyis rágószervekkel rendelkezik, amelynek hossza meghaladja az egy centimétert, és szabad szemmel is jól látható.
A rokon fosszilis ragadozó féregfajoknak általában néhány milliméter hosszúak a fogószervei, amiket ezért csak mikroszkóppal lehet tanulmányozni.
A kutatók szerint a Websteroprion armstrongi tudományos fajnevet kapott féreg a ma élő recens rokonfajokkal összehasonlítva hatalmasra nőtt, a teljes testhossza elérhette akár a két métert is.
A devonkori óriás a mai eunicid fajokhoz hasonlítható, amelyek félelmetes, opportunista, és lesből támadó ragadozók. (A devon a földtörténeti óidő, a paleozoikum negyedik kora, amely 420 millió éve kezdődött, és 358 millió éve ért véget.)
A Websteroprion armstrongi erőteljes állkapcsaival ragadhatta meg a zsákmányát, például halakat és lábasfejűeket (tintahalakat illetve polipokat), amelyeket a recens rokonaihoz hasonlóan a tengeraljzatba ásott odújába hurcolva falhatott fel. A Websteroprion armstrongi a devonkor tengerének az egyik legfélelmetesebb gerinctelen ragadozója lehetett.
A devon forradalmi változást jelentett az élővilág fejlődésében; ekkor kezdték benépesíteni a szárazföldeket az első ízeltlábúak, valamint a tengerből származó és a szárazfölfi léthez alkalmazkodó gerincesek is.
Negyedszázadig rejtőzött a lelet a múzeumi raktárban
Mats Eriksson, a Lundi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta: "Az állatok óriásnövése csábító és ökológiailag fontos tulajdonság, amely általában előnyökkel és versenydominanciával társul." - Ez azonban rosszul ismert jelenség a tengeri férgek körében, és még soha nem mutatták ki fosszilis fajokon" – fűzte hozzá Mats Eriksson a Websteroprion armstrongi felfedezésének jelentőségét méltatva.
"Az új faj a többsejtű gigantizmus egyedülálló esetét mutatja be a paleozoikumból, mintegy 400 millió évvel ezelőttről" -nyilatkozta Luke Parry, a Bristoli Egyetem Földtudományi Iskolájának szaktudósa, a korábban publikált tanulmány társszerzője. Az egyedi leletet tartalmazó kőzetmintát még 1994-ben Derek K. Armstrong, az Ontario állambeli geológiai szolgálat munkatársa gyűjtötte be egy távoli és lakatlan, csak helikopterrel megközelíthető területről.
A devon korú Kwataboahegan Formációhoz tartozó mintaanyagok az Ontariói Királyi Múzeumba kerültek ahol több mint negyedszázadig pihentek a raktárban egészen addig, amíg Mats Erikkson és kollégái alaposabb vizsgálatnak vetették alá a mintákat.
"Ez kiváló példa arra, hogy mennyire fontos távoli és feltáratlan területeken keresgélni, hogy új izgalmas dolgokat találjunk, de annak fontosságát is illusztrálja, hogy miért érdemes alaposan átvizsgálni a múzeumi gyűjteményeket"- értékelte a felfedezés jelentőségét David Rudkin, a múzeum munkatársa. Az ősi csoportnak számító soksertéjű férgek (Polychaeta) a kambrium időszakban nagyjából 530 millió éve alakultak ki, rendszertanilag pedig a gyűrűsférgek törzsébe (Annelida) tartoznak, vagyis a földigiliszta távoli rokonai. Számos fajuk népesíti be még ma is a tengereket.
Borítókép: illusztráció