2021.07.15. 12:27
Búvárkodni viszi a Nagy-korallzátonyhoz a külföldi nagyköveteket Ausztrália
Sznorkelezésre viszi csütörtökön nagykövetek egy csoportját a Nagy-korallzátonyhoz az ausztrál kormány. Az utolsó pillanatban megvalósuló lobbizási kísérlettel azt szeretnék elkerülni, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolja az UNESCO illetékes testülete a páratlan természeti képződményt.
Forrás: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) Világörökségi Bizottsága a múlt hónapban tett javaslatot arra, hogy
a világ legkiterjedtebb korallzátony-ökoszisztémáját, amely az ausztrál turizmus egyik legnagyobb bevételi forrását biztosítja, leminősítse a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé.
A Nagy-korallzátony rendkívül megsínylette az elmúlt években a három tömeges korallfehéredést is okozó óceáni hőhullámokat.
A javaslat felháborította az ausztrál kormányt, amely intenzív lobbizásba kezdett a Világörökségi Bizottság pénteken kezdődő kínai ülésszaka előtt.
Az Európai Unió és más tucatnyi ország nagyköveteit, köztük a Világörökségi Bizottság tagjait az Ausztrália északkeleti partjainál elterülő népszerű Agincourt-zátonyhoz viszik – közölte az ausztrál kormány korallzátony-biztosa az AFP francia hírügynökséggel.
„Meggyőződhetnek a korallzátony szépségéről és sokszínűségéről és arról, hogy fontosnak tartjuk a korallzátony állapotáról való gondoskodást. És jól fogunk gondoskodni róla”
– hangoztatta Warren Entsch.
A veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára kerülés nem jár szankciókkal, de azt egyes országok megszégyenítésnek tartják, és az ausztrál kormány attól tart, hogy egy ilyen lépés hatással lehet az ország idegenforgalmára.
A 2300 kilométer hosszú Nagy-korallzátony 1981-ben került fel a világörökségi listára, a koronavírus-járvány előtti időkben évente mintegy 4,8 milliárd dollár bevételt hozott az idegenforgalomnak.
Borítókép: illusztráció
