A spermidin javítja az egerek emlékezőképességét

A búzacsírában, diófélékben, gombákban és a férfiak ondójában megtalálható természetes anyag, a spermidin javítja az emlékezőképességet – legalábbis az ezzel etetett idős egerekben és legyekben.

Erre jutottak a Grazi, Berlini és Innsbrucki Egyetem kutatói két tanulmányukban, melyeket a Cell Reports című tudományos lapban mutattak be – közölte kedden a grazi intézmény.

A spermidin nagy koncentrációban fordul elő élelmiszerekben, például búzacsírában, brokkoliban, grapefruitban, körtében és szójababban. Ez a természetes poliamin megvan minden emberi sejtben, de különösen gazdagon található meg a spermában, ahol elsőként mutatták ki jelenlétét.

A spermidin koncentrációja az anyagcsere gyorsulásával növekszik, míg lassulásával és a kor előrehaladtával csökken.

Több mint egy évtizede fedezte fel Frank Madeo bécsi molekuláris biológus munkatársaival, hogy a test által termelt anyag felgyorsítja a sejtek öntisztító folyamatát, az úgynevezett autofágiát. A megfigyeléseik szerint az élesztő, a gyümölcslegyek és a fonálférgek spermidinnel táplálása növeli az élettartamukat.

Bécsi és berlini kollégáikkal a bécsi kutatók ezúttal megállapították, hogy az egereknél és legyeknél a kognitív teljesítmény is javult, ha spermidinnel dúsított táplálékot kaptak.

A vizsgálatok szerint javult az agy mitokondriumainak működése. Ezek a „sejterőművek” az energiaellátásért felelnek. Az idegsejtek nagy energiafelhasználása miatt a mitokondriumok fontos szerepet játszanak az agyban. Ha jól működnek, segítik az emlékezőképességet.

Az anyagot a tudósok az állatok táplálékába és ivóvizébe tették bele. Ezáltal kimutatható volt, hogy a szájon át adott spermidin eljutott az egerek agyába, majd az egerek jobban teljesítettek az emlékezetet vizsgáló tesztekben, mint azok a fajtársaik, melyek nem kaptak spermidint – mondta Andreas Zimmermann, a Grazi Egyetem tudósa.

Egy további vizsgálatban felismerték, hogy a spermidin támogatja a proteinelőállítás egyik központi proteinjének speciális módosítását. A folyamat segíti a mitokondriális proteinek előállítását, ami által ismét javul a mitokondriumok működése.

Az innsbrucki kutatók azt akarják megvizsgálni, hogy az eddigi, állatmodelleken született eredmények alkalmazhatók-e emberek esetében is.