2023.12.20. 06:00
Szegedi kutatók fejthetik meg az emberi anyagcsere-folyamatok rejtjeleit
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont HCEMM-SZBK kutatócsoportja olyan új módszert fejleszt, amely lehetővé teszi, hogy az anyagcsere-folyamatokból következtetni lehessen egy adott páciens egészségügyi állapotára, sőt a jövőben kialakuló betegségeire is.
Képünk illusztráció
Forrás: Shutterstock
Az új megközelítés 26 emlősfaj anyagcsere-folyamatát veszi alapul, s ezeket hasonlítja össze az emberre jellemzővel. Az új eljárás hozzájárulhat a jövőben egy megbízható és hatékony, vérből kimutatható jelzőrendszer felállításához, ami segít a betegségek korai felismerésében, a megfelelő terápia felállításában.
A kutatócsoport Papp Balázs és Liska Orsolya vezetésével új módszert fejlesztenek ki az emberi anyagcsere-folyamatok evolúciójának megismerésére. A tudósok a korábban a humán genom vizsgálatakor sikeresen alkalmazott megközelítést ültetik át az emberre jellemző anyagcsere-folyamatok evolúciójának megértéséhez. Vagyis 26 emlősállat – köztük az elefánt, patás állatok, majmok, rágcsálók, ragadozók – anyagcsere-jellemzőit vetik össze az emberével. A kutatás során egyértelmű megállapítást nyert, hogy
nagyarányú az átfedés a kiválasztott emlősállatok és az emberre jellemző anyagcsere-folyamatok között, ami lehetővé teszi azok relatív összehasonlítását.
Az elsődleges eredmények – amelyeket publikált a rangos Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tudományos folyóirat is – azt mutatják, hogy a ma élő emlősállatok anyagcsere-folyamatai csak kis változásokat mutatnak. Ez annak az eredménye, hogy az evolúciós múltban fellépő nagyobb elváltozások megbetegedéssel jártak. Ilyenkor a természetes szelekció kérlelhetetlenül lecsapott, és az emlősállat nagy eséllyel elpusztult. Vagyis a ma élő emlősállatok összehasonlításával visszafejthetjük, hogy mely anyagcseretermékek – azaz metabolitok – jelzik hatékonyan az egészségi állapot megváltozását. Ezeket a metabolitokat azután érdemes lesz az emberi vérben is nyomon követni, hogy lássuk, kiben mutatnak nagy eltéréseket.
Papp Balázs, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: „Mivel a kiválasztott 26 emlősre jellemző anyagcseretermékek nagy átfedést mutatnak, így felállítható egy olyan anyagcseretérkép, amely lehetővé teszi az emberi szervezetben termelődő metabolitokban bekövetkező változások kiértékelését. Ha ez sikerül, akkor a metabolitok megmutathatják majd egyes páciensek esetében az egyes betegségek kialakulásának kockázatát. Vagyis megérthetjük az emberi szervezet rejtjeleit.”
A Papp Balázs által vezetett 14 tagú tudóscsoportból 5 fő kizárólag az anyagcsere-folyamatok evolúcióját vizsgálja, s jelenleg klinikai adatokat is elemeznek.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM program jelenleg többek között a H2020 Teaming Projekt támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel, mint partnerintézménnyel dolgozik együtt.
A magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlen a HCEMM működéséhez, ez jelenleg a Tématerületi kiválósági program és a Nemzeti laboratóriumok program projektjein keresztül valósul meg. A HCEMM célja, hogy az akadémiai és az ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez. A szervezet sokrétű munkáját a szegedi székhelyű HCEMM Nonprofit Kft. irányítja.
Digitália
- Még egy esetleges csalódás sem veszi el a magyarok vásárlási kedvét – Black Friday 2024
- Ennyi másodperc alatt lehet feltörni egy laza magyar felhasználó számítógépét
- Mi a teendő, ha a telefonját elveszti vagy ellopják?
- Hologram segítségével keresik a magyar szexmunkásnő gyilkosát (videó)
- Saját halálos mellrákját kezelte (sikeresen) egy tudós vírusterápiával