Mr. Zuckerberg! Hová tűntek a régi barátai?

A közösségi portál alapításának történetét még a 2010-es The Social Network című film is megörökítette, amelyben társalapítóként ott volt Jesse Eisenberg, Andrew Garfield, Eduardo Saverin Zuckerberg oldalán. A filmben megjelenik a vita, hogy a csoporttársak közül valójában kinek az ötlete volt a Facebook: azóta Mark Zuckerberg 65 millió dollárért elszámolt a Winklevoss ikrekkel.

Zuckerberg továbbra is a cég vezérigazgatója, és 106,2 milliárd dolláros nettó vagyona a világ nyolcadik leggazdagabb emberévé teszi: hol van már a hét évvel ezelőtti nagy bejelentés, melyben a világ szegényeinek adta volna egy alapítványon keresztül részvényeinek 99 százalékát? Marketing, marketing.

A Facebook úttörő alkalmazottainak túlnyomó többsége más vállalkozásokhoz távozott, köztük Saverinéhez, aki 2005-ben elhagyta a Facebookot, majd beperelte Zuckerberget, amiért felhígította tulajdoni részesedését. Saverin 2 százalékos részesedése a Facebookban most kilencmilliárd dollárt ér; jelenleg Szingapúrban él feleségével.

Dustin Moskovitz

Moskovitz Zuckerberg szobatársa volt a Harvardon, és vele együtt kimaradt az egyetemről, hogy a Facebook műszaki igazgatója legyen. 2009-ig maradt a cégnél, azóta Justin Rosensteinnel az Asana projektmenedzsment szoftvercéget, feleségével, Cari Tunával pedig a Good Ventures nevű emberbaráti szervezetet alapította meg.

Jelenlegi nettó vagyonát 12 milliárd dollárra becsülik, és Tunával azt ígérték, hogy a Giving Pledge keretében szétosztják a rászorulóknak. Moskovitz: „2004-ben rendkívüli lehetőségem volt arra, hogy segítsek létrehozni a Facebookot, amely félmilliárd embert kapcsolt össze, s világszerte  növelte a kommunikációt és az átláthatóságot. A Facebook sikerének eredményeként tőkém meghaladja a legmerészebb várakozásaimat. Ezt a jutalmat nem személyes gazdagságomnak tekintem, hanem eszköznek, amellyel remélem, hogy még több hasznot hozok a világnak.”

Sean Parker

Parker tinédzser hackerként indult el a technológiai világban, aki egy Atari 800-on úgymond varázsolt, azután Shawn Fanninggel együtt megalapította a Napstert, majd 2004-ben a Facebookhoz csatlakozott, mint annak alapító elnöke. Parker csinált a cseperedő kollégiumi Facebookból sikeres vállalatot, de 2005-ben kokainbirtoklás miatt le kellett mondania. Lemondása után Parker a Spotifyba és az Asana cégbe fektetett be, így tudta vagyonát a jelenlegi becslések szerint 2,8 milliárd dollárra növelni.

Vagyonának nagy részét jótékonysági célokra fordította, beleértve a Parker Alapítványt, amelyet 2015-ben hozott létre 600 millió dollárral tudományos és egészségügyi célokra. A következő tavasszal alapítványa 250 millió dollárt adományozott a San Franciscó-i Parker Institute for Cancer Immunotherapy finanszírozására. 2014-ben megalapította a stanfordi Sean N. Parker Allergia- és Asztmakutató Központot is.

Naomi Gleit

Ő a nagy kivétel. Ritkaságszámba megy a Facebook alapítói között, mert még mindig a cégnél dolgozik. Marketingesként kezdte, most termékvezető. Évekig viselte a társadalmi javakért felelős alelnöki címet: a gyakorlatban az volt a feladata, hogy kezelje a közösségi hálózatok behemótjának erkölcsi botrányait olyan válságokon keresztül is, mint a Cambridge Analytica botrány – ha még emlékszünk rá. Most már szélesebb felelősségi köre van.

Gleit Zuckerberg egyik legmegbízhatóbb tanácsadója lett. „Ez volt az első munkám az egyetem után – mondta Gleit. – Az idő múlásával annyi változást láttunk a technológiában, annyi változást a cégben, hogy igen, ugyanott dolgoztam, de 17 különböző állásban.”

„Azt hiszem, követtünk el hibákat, de tanultunk is a hibáinkból” – mondta Gleit a PBS-nek.

Andrew McCollum

McCollum a kezdetektől fogva ott volt, 2004-ben Zuckerberg kérésére elkészítette a logót és egy grafikai sémát az oldalhoz, bár roppant kevés grafikai tervezési tapasztalata volt. McCollum 2006 őszéig kitartott a Facebookon, és különféle, köztük mérnöki feladatokat is ellátott. 2011-ben csatlakozott a Flybridge Capital kockázatitőke-társasághoz, majd a Philo, a 2017-ben elindított olcsó videó streaming szolgáltatás első befektetője lett.

A Philo vezérigazgatójaként azt mondta a The Desknek, hogy legfontosabb célja a vállalat nyereségének egy részét úgy elosztani, hogy a közösség hasznára legyen.

Chris Hughes

Hughes egyike a keveseknek, aki kikerült a technológiai világból, mióta elhagyta a céget. A közösségi média óriáscég egyik társalapítója volt, és a Facebook szóvivőjeként is tevékenykedett. 2007-ben távozott, hogy 2008-ban és 2012-ben elnökválasztása során segítse Barack Obama közösségi média részlegeinek vezetését.

2016-ban Hughes társalapítója lett az Economic Security Projectnek, amelynek célja, hogy egyetemes alapjövedelmet biztosítson minden amerikai számára. Emellett ügyvezető igazgató a Jumónál, egy olyan banknál, amely rosszul ellátott területekkel foglalkozik. 2019-ben Hughes nagy hatást keltő cikket írt a New York Timesnak, amelyben a Facebook feloszlatását kérte.

Felsorolta a Facebook (akkor) közelmúltbeli visszaéléseit, és összehasonlította a céget az amerikai vállalattörténet néhány más monopóliumával, megjegyezve:

Taner Halicioglu

HaIicioglut még az elején csábították át az eBaytől, hogy a Facebook vezető mérnöke legyen, és azonnal hozzá is látott a gyorsan növekvő vállalat hardver-infrastruktúrájának megtervezéséhez. Körülbelül öt évig maradt a Facebooknál, mielőtt a Blizzard Entertainmenthez csatlakozott, mint annak vezető megbízhatósági mérnöke. 2013-ban Halicioglu visszatért alma materébe, a UC San Diegóba, hogy számítástechnikai oktató legyen, majd négy évvel később 75 millió dollárt adományozott az iskolának (ez az egyetem valaha volt legnagyobb összegű adománya egy öregdiáktól), hogy finanszírozzon egy új tudományos adatközpontot.