Gondok az utánpótlással a magyar informatikai szektorban

A 2014-ben Lengyelországban alapított vállalat Közép-Kelet Európa hat országában van jelen. A reprezentatív felmérést Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában végezték 4000 szakember megkérdezésével, közülük 800 volt magyar.

Az öt országot összehasonlítva a magyar IT szakemberek tanulnak tovább a legtöbben az érettségi után, 55,8 százalékuk főiskolát, 20,7 százalékuk egyetemet végzett

– mondta a kutatás eredményeit ismertetve Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs country managere. Hozzátette ugyanakkor, hogy alacsony, 8,9 százalék a 24 év alattiak aránya, Magyarország ebből a szempontból elmarad a térség körülbelül 20 százalékos átlagától.

A legjobb fizetéseket a csehek kapják, válaszadóik egyharmada nettó 1,2 millió forint felett keres havonta.

Szlovákia és Magyarország a fizetések középmezőnyében helyezkedik el,

mindkét országban az ágazatban dolgozók több mint 66 százaléka nettó 315 és 630 ezer forint közötti összegért dolgozik.

A teljes régióra jellemző, hogy a bejelentett, munkaszerződéses jogviszony a leggyakoribb. Magyarországon a legkiemelkedőbb a munkaszerződések aránya, az informatikusok 83,5 százaléka dolgozik ilyen formában. Csak Ukrajnában nem áll ez az első helyen a szerződéstípusok között, az ukrán informatikai szakemberek több mint 55 százaléka vállalkozó. Ez a foglalkoztatási forma népszerű Lengyelországban is, a tapasztaltabb szakemberek esetében.

A technológiai szektor magyar szakembereinek 73 százaléka nem tervez munkahelyváltást, és a csehek, valamint a szlovákok több mint 70 százaléka szintén nem szívesen változtatna munkahelyet.

Magyarországon a szakemberek inkább elvárják, hogy a cégek keressék meg őket

– mutatott rá Bozsoki Ádám.

A lengyelek és az ukránok ugyanakkor sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak a váltásra, a lengyel IT szakemberek 41, az ukránok 40 százaléka aktívan keres munkát, vagy sűrűn nézelődik az állásportálokon.

Az álláskeresés okai közül mindegyik vizsgált országban a legnyomósabb érv a túl alacsony fizetés volt, de sokan említették a személyes fejlődés lehetőségét és az új szakmai tapasztalatok keresését. Az okok közül

a rossz munkahelyi légkört a magyarok jelölték meg legnagyobb arányban, több mint 25 százalékban.

Az IT szakemberek abban minden országban egyetértettek, hogy a külföldi munkavállalás elsődleges gátja az engedélyek beszerzése. A magyarok és a szlovákok különösen nagy arányban, csaknem 48 százalékban mondták visszatartó erőnek a családi-baráti kapcsolatokat is.

Bozsoki Ádám elmondta: nagy szükség van a piacon képzett IT szakemberekre, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt az eddigieknél is jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni. A magyar piacon különösen szűkösek a lehetőségek, Magyarországon körülbelül 80 ezer informatikai szakember dolgozik, és van mintegy 30 ezer betöltetlen állás.

Borítóképünk illusztráció