Áll a bál, Trump rendelettel szabályozza a közösségi médiát

Kedden éjjel közölte a Twitter, hogy Donald Trump két bejegyzése sem felel meg a valóságnak.

Az elnök mindkét vitatott bejegyzést a novemberi elnökválasztásnak szentelte, s azt írta, hogy a levélben történő szavazás a választások „elcsalásához” vezethet, sőt az egyik bejegyzésben egyértelműen leszögezte, hogy a novemberi választásokon csalás lesz.

There is NO WAY (ZERO!) that Mail-In Ballots will be anything less than substantially fraudulent. Mail boxes will be robbed, ballots will be forged & even illegally printed out & fraudulently signed. The Governor of California is sending Ballots to millions of people, anyone.....

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">May 26, 2020

A Twitter kapcsolódó linkekben jelezte, hogy

az állítások hamisak, s az ellenőrzésükre sürgette a felhasználókat.

A linkek megnyitásával az olvasó részben a CNN hírtelevízió egyik riportját találta, amely arról szólt, hogy Trump állításai megalapozatlanok, részben pedig a Twitter rövid jelzéseit a pontatlanságokról. A médiavállalat figyelmeztető bejegyzése alig volt észlelhető, aztán Trump törölte is, de a politikával foglalkozó elemzők azonnal felfigyeltek rá.

A Twitter vezetését ugyanis éveken keresztül éles bírálattal illették az amerikai elnök bejegyzéseinek tartalma vagy stílusa miatt. A cég azonban mindig azzal vágott vissza a kritikákra, hogy Trump nem sértette meg a szolgáltató szabályzatát.

Trump egy válaszbejegyzésben azzal vádolta meg a Jack Dorsey vezette médiavállalatot, hogy beavatkozik a 2020-as elnökválasztási folyamatba. Majd egy újabb rövid bejegyzésben még hozzáfűzte, hogy a Twitter „teljesen megfojtja a szólásszabadságot”, és ezt ő elnökként „nem fogja megengedni”.

Csattanós válaszként Trump aláírta a közösségi platformok szabályozásáról szóló elnöki rendeletet

Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint csütörtökön aláírta a közösségi platformokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló elnöki rendeletet a Fehér Ház Ovális Irodájában, William Barr igazságügyi miniszter és a sajtó képviselőinek jelenlétében.

A rendelet az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott jogszabály egyik fejezetének felülvizsgálatáról szól.

A törvény 230-as számú szakasza jogi védelmet biztosít a közösségi platformokon elhelyezett tartalmaknak, egyben az üzemeltetők számára lehetőséget ad azok „jóhiszemű” moderálására is.

Trump kijelentette, hogy ez a rendelet megfosztja a jogi védelem lehetőségétől azon médiumokat, amelyek üzemeltetői cenzúrázzák a tartalmakat. Közölte azt is, hogy William Barr a szövetségi államok igazságügyi vezetőivel közösen kidolgozza majd a szabályozás részleteit, s biztosítja, hogy ne juthassanak kormányzati támogatások olyan közösségi médiumokhoz, amelyeknek tulajdonosai elfojtják a szólásszabadságot.

„Rengeteg adófizetői pénzzel támogatjuk ezeket az óriáscégeket, ez így nem mehet tovább” –

fogalmazott.

Az elnök hangsúlyozta: „azért vagyunk ma itt, hogy megvédjük a szólásszabadságot azoktól a legnagyobb veszélyektől, amelyek az amerikai történelemben valaha is fenyegették”. Majd hozzátette: „őszintén szólva, itt mindenki tudja, hogy miről van szó”.

Kifejtette: az internetes közösségi platformokat működtető vállalatoknak „ellenőrizetlen hatalmuk van a cenzúrához, a tartalmak szűkítéséhez, szerkesztéséhez, megváltoztatásához, elrejtéséhez, és az állampolgárok egymás közötti, vagy a szélesebb közvélemény kommunikációjának bárminemű virtuális megváltoztatásához”.

Bejelentette, hogy a kormányzat a kongresszus elé terjeszt egy olyan törvénytervezetet, amely az 1996-os törvény bizonyos mértékű módosítását javasolja majd.

Zuckerberg: a közösségi platformoknak „nem szabad az igazság döntőbíráiként fellépniük”

A Facebook elnök-vezérigazgatója a Fox amerikai televíziónak adott interjújában közölte: sem a Facebooknak, sem a Twitternek nem dolga, hogy ellenőrizze a megjelenített tartalmakat, rövid bejegyzéseket.

„Nagyon erősen hiszek abban, hogy a Facebooknak nem szabad mindenben igazságot tennie, mint ahogyan valószínűleg általában a magánvállalatoknak sem dolguk ez, főként a médiacégeknek nem szabad ilyen helyzetbe kerülniük” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a Facebook politikája különbözik a Twitterétől. Ezzel azt sugallta, hogy az általa alapított oldal nem avatkozik be, nem moderálja a tartalmakat.

Zuckerberg interjúja nyilvános konfrontációhoz vezetett Jack Dorsey-val, a Twitter társalapítójával és igazgatójával,

aki azonnal védelmébe vette az úgynevezett „tényellenőrzést”, vagyis a megjelenő bejegyzésekben szereplő közlések esetleges kiigazítását.

„Továbbra is rámutatunk majd a választásokról szóló pontatlan vagy vitatott információkra szerte a világban. És elismerjük majd bármely saját tévedésünket is” – írta Dorsey. Majd leszögezte, hogy álláspontja szerint „ettől nem leszünk az igazság döntőbírái”.

A Twitter vezetője kiemelte: szándékukban áll, hogy összekössék az egymásnak ellentmondó megnyilvánulásokat, illetve megmutassák a vitatott információkat, hogy az emberek maguk alkothassanak ítéletet.

Borítóképünkön Donald Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában, mielőtt aláírja az elnöki rendeletet.