Táltosom te vagy, faló / Kék ló, tiszta ló!

Király-König Péter Juhász Gyulához írott bökverse. Délmagyarország 1927. július 12.

König Péter szegedi zeneszerző, a városi zeneiskola igazgatója 1927 júliusában képeslapot küldött ausztriai nyaralásáról Juhász Gyula szegedi költőnek. Király-König (azonos a mai szegedi zeneiskola névadójával!) Juhász Gyula sógora volt, Juhász Gyula pedig állandó szövegírója Király-König kórusműveinek. 

A két férfiú amúgy is barátságban állt egymással, s mivel Juhász Gyula a Délmagyarország munkatársa volt, nem csoda, hogy a levelezőlap tartalma a lapban kötött ki. Király-König az alábbi bökverset küldte Juhász Gyulának Grazból:

Itt nincs Móra; csak a Mura,

Juhász lánynak itt az ura,

Bizton jó a hegyi kúra,

Itt nem bánt a szekatúra,

Csak az észjárásom fura.

A „hírt" közzétevő Juhász Gyula hozzáfűzte, hogy a kölcsönösség nevében most aztán törheti a fejét a címzett társszerző, hogy milyen zenét írjon a versre.

A bökversírásnak alighanem köze volt Juhász Gyula versparódiáihoz, amelyek 1927. június 10-én Költői verseny címmel jelentek meg a Délmagyarországban, Juhász Gyula rovatában.

Juhász Gyula szatirikus képzeletbeli pályázata Újszeged szépségeinek magasztalását írta elő, a legjobb pályamű jutalma pedig Újszeged monográfiája lett volna - a szerb megszállás alatt. Íme a versek:

Juhász Gyula versparódiája Kassák Lajosról. Délmagyarország 1927. július 10.

Babits Mihály verse:

Bolyongtam busán búgva

Mint helyettes tanár

A dalok ligetében,

Mig harsogott a nyár.

Ma már nem én bolyongok,

Bolyongjon a bolond,

Baumgarten borul rám

S már sima a porond.

[Baumgarten: Bumgarten Ferenc Ferdinánd irodalomtörténész végrendeletében alapított irodalmi díj, amelynek Babits Mihály kuratóriumi tagja volt. Juhász Gyula 1930-ban és 1931-ben kapta meg az 1929-től 1949-ig kiosztott díjat. - a szerk]

Farkas Imre [nótaszerző – a szerk] dala:

Átmegyek a Tiszahidon

S ott vagyok a magyar Lidón,

Megkeresem, megtalálom

Az én uri társaságom.

"Juhász Gyula Szonettjét helyszűke miatt a hétfői számban közöljük" - írta magáról a szerző, s bizonnyal a Délmagyarország szerkesztőjére gondolt.

Karinthy Frigyes verse:

Főfasor száz,

Most jön a láz,

Bár helyes a rím, a sor,

De tudd meg olvasó,

Főfasor száz,

Ezt nem találsz,

Mivel legfeljebb félszáz szám van

Egyáltalában.

Különösen nyárban.

Kassák Lajos verse:

Most egész értelmesen fogok írni.

De nem erőltetem meg magamat.

Népünnepély. Belépti díj.

Nincs szabad bemenet a kertbe.

Proletároknak kivül tágasabb.

Az universum valamivel nagyobb méretű.

Szervezzétek meg az organizációt!

A Dokumentum egyenként kapható!

Kosztolányi Dezső verse:

Dadám, az édes, barna, áldott,

Sokszor kivitt az ujszegedi parkba

S mig rímeket firkáltam én a porba

Egy közös törzsőrmesterrel cicázott.

Kicsiny szivemben ekkor csöndben ébredt

Valami sejtés, hogy mily mély az élet,

Kitágultak a távol horizontok

És éreztem, hogy a dadám ma boldog!

Szép Ernő kis versikéje:

Újszegeden vígan, mint a

Szó, repül a forgóhinta,

Táltosom te vagy, faló,

Kék ló, tiszta ló!

Tóth Árpád verse:

Újszeged,

Csöndes est,

Az Estet megveszem. 

Nyersen

Egy őszi barackot eszem

S elolvasom a versem

Szerelmesen.