Ló úr, húzza már kegyed azt a kocsit!

Az erkölcsvédelmi rendelet szegedi premierje a Délmagyarország 1927. február 24-i számában

1927 telének végén életbe lépett az erkölcsvédelmi rendelet.

Szegedi premierjén mindjárt 5 káromkodó fuvaros akadt fenn a közegek szigorán. A derék emberek nem tudtak még a dologról, a Szent István téren gyülekeztek, és beszéltek, ahogy addig.

Hétszentségit az erkölcsös világnak!

A rendőrlegénység pedig külön iskolázásban részesült, hogy jól értelmezzék a rendeletet.

„Az erkölcsrendelet különösen az ucca hangját és modorát védi, mert a ferde, rossz szokások leginkább az uccán születnek. A rendelet szerint szigoruan büntetendő cselekményt képez a nyilvános káromkodás."

Hamarosan meg is született az első sztori a Délmagyarországban. Felsővároson történt, hogy egy kocsis sehogyan sem tudta indulásra nógatni lovát, a közelben pedig éppen rendőr tartózkodott. A kocsis minden türelmét elvesztve így szólt be a lónak:

Hajja ló ur, azt a hétszentségit ennek az erkölcsös világnak, húzza már kegyed ezt a tetves kocsit!

Hajja ló úr! - a sztori a Délmagyarország 1927. március 11-iki számában

A másik eset egy szegedi szállítóval történt, akinek igen súlyos páncélszekrényt kellett elvinnie. A kiküldött emberek nem akarták elfogadni a megbízást, mondván, az ilyesmi mostanában teljesen lehetetlen. A tulaj persze nem értette, mi ezen a lehetetlen, de a melósok megmagyarázták, hogy nincs az az ember, aki azt a nehéz kasszát káromkodás nélkül elszállítja.

Nem volt persze szószedet az üldözendő káromkodásokból (az később, a kommentekhez kellett), a rendőrre bízták a dolgot, aki meg tudta állapítani, mi számít káromkodásnak. A feljelentéseket ezután a kapitányság vezetője bírálta felül.

Kerülő úton kell megtudni a hölgy nevét

Egy informátor azt is elárulta a Délmagyarországnak, hogy a rendőrség tapintatos óvatossággal fog eljárni a nők öltözékének megfigyelése körül is. A végrehajtási utasítás szerint a megbotránkoztató öltözékű nőt nem szabad leigazoltalni, sőt figyelmeztetni sem szabad, mert ezzel igen kellemetlen helyzetek állhatnak elő. Az eljáró közegnek kerülő úton kell megtudni az illető nő nevét és azután azonnal feljelentést kell tenni ellene.

A milói Vénusz esetében még ennél is több tapintatra lett volna szükség. A dolog mégis addig jutott, hogy a rendőrség beszedette a Singer és Wolffner-cég kirakatából az albumot, amelyen a híres szobor látszott.

Híradás az erkölcsrendelet budapesti eseteiről a Délmagyarország 1927. március 5-iki számában

Nem járt jobban egy Rubens-könyv, fedelén a Vénusz Adonisszal című alkotással, és Vaszary János: Fürdő után című képe sem.

Ezekről másnap a belügyi államtitkár nyilatkozott, és nem tartotta indokoltnak ugyan a Vaszary-ügyet, de megállapította, hogy az ifjúságra a legművészibb aktok is nem a művészet erejével, hanem az erotikus vonalakkal hatnak. (Ezt mindannyian reméljük is: ezért művésziek).

Eközben a pesti Papagáj mulató plakátjain fátyolszoknyát kellett festeni egyes alakokra, a Palace-mozgóban pedig a rendőrség megtiltotta, hogy Gallai Nándor színész a feleségével egy öltözőben öltözhessen.