Egyházi reformot várnak a csongrádiak

 Katona atya szerint

Amikor a kisteleki plébános áthelyezését kérte az ottani képviselő-testület, paptársa védelmében kiállt a földeáki [namelink name="Katona Pál"] esperes. Mint lapunkhoz írott levelében kifejti: hívő ember a földi életet átmeneti állapotnak tekinti, felkészülésnek az örök életre, ezért számára a természetfeletti szempontok fontosabbak, mint a földiek. „Csongrád esetében a természetfeletti indítékok a püspök döntése mellett szólnak" – foglal állást az esperes. Hozzáteszi: tíz éve neki sem volt könnyű tudomásul venni a döntést, hogy Makóról Földeákra megy: „a püspök még meg sem hallgatott. Telefonon közölte az áthelyezést, de elfogadtam."

[namelink name="Laczkó István"] plébánost augusztus elején Tápéra helyezte át [namelink name="Kiss-Rigó László"] megyés püspök, a lelkész azonban addigi helyén maradt, és végül az egyházi vezető visszavonta döntését. Az esetet bemutató cikk úgy foglalta össze a megkérdezett templomba járók véleményét, hogy a püspök első döntésével, az áthelyezéssel ezúttal egyetértettek a hívek. [namelink name="Szerb György"] nyugdíjas közgazdász, Fő utcai lakos azzal kereste meg a szerkesztőséget, hogy ez nem ennyire egyértelmű, van más vélemény is.

Július 18-án, amikor ismertté vált a püspök döntése, vele együtt 50 katolikus hívő aláírt és elküldött egy levelet, amelyben azt kérik, a püspök vonja vissza az áthelyezést. Szerb György meggyőződése, hogy nem a plébános tiltakozott, hanem ez a levél győzte meg az egyházi vezetőt arról, hogy előzőleg nem jó döntést hozott.

– Leírtuk, nem jó a csongrádi hitélet szempontjából, hogy az utóbbi időben két-három évente változik a plébános személye Csongrádon, így még arra sincs lehetőség, hogy a hívek igazán megismerjék a plébánost, miközben máshol hosszú ideig, akár egy évtizedig is maradhat a pap – mondta olvasónk.

Balról jobbra: Topsi Bálint piroskavárosi plébános és Laczkó István, a Nagyboldogasszony-plébánia vezetője az augusztus 20-i csongrádi ünnepségen. Mellette is állnak. Fotó: Csongrádi Hírek

– Úgy tudjuk, más egyházmegyében szokás megkérdezni a híveket egy-egy ilyen döntés előtt. Szeretnénk, ha ez itt is így lenne, szerintem a 21. században ilyenfajta nyitottságot el lehet várni az egyháztól, hiszen itt emberi sorsokról is szó van.

Az egyházmegye lapunk kérdésére korábban egyik döntését sem indokolta, az érintett sem nyilatkozott bővebben. Így nem tudni, hogy mi alapján határozott a püspök – és azt sem, hogy mennyi ideig marad a jelenlegi állapot.

– A katolikus egyház törvényei szerint a dispozíció ügyében a legfőbb hatóság a megyés püspök. Ebben a tekintetben a pápával egyenrangú. Bár meghallgathatja a közösség véleményét, de az számára nem kényszerítő erejű – tudtuk meg Illyés Szabolcstól, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójától.