Muszlimok váltották a pénzünket - Orosháza mellett is állt településük

Orosháza környékén a  11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal  ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai  márka pénzverési alapsúly - véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az  orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója.  

Rózsa Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy 2004-ben, a 47-es főút  orosházi elkerülő szakaszának építésekor kezdődött az ásatás, amely  során egy Árpád-kori települést, 400 objektumot, sok kerámiát és  többek között több mint 15 ezer állatcsontot találtak.   

Ami meglepetést okozott, hogy utóbbiból mindössze 24 darab volt  a sertéscsont. "Ez Magyarország második legnagyobb, Árpád-kori,  feldolgozott állatcsontanyaga" - húzta alá az igazgató, hozzátéve,  hogy mind a 24 sertéscsontról bizonyították, hogy azok a korábban  ugyanott létezett avar kori településről származtak.  

Találtak számos palackmaradványt is, amelyek összefüggésben  lehetnek a muszlim előírással, a kötelező rituális mosakodás szokásával. Emellett Orosházától északra egy 1400-as évekből  származó oklevél említ egy Böszörményestelek nevű települést.

A  telek szó már nem lakott területre utal, a böszörmény szóban a  muszurmán-muzulmán-muszlim szavak fedezhetők fel, amely nem  etnikumot, hanem vallást jelöl - magyarázta Rózsa Zoltán. Így zárták ki, hogy nem zsidók lakták a területet, hanem  valószínűleg a Volgai Bolgárországból érkezett, sókereskedelemmel  és pénzváltással foglalkozó muszlim vallású kálizok - húzta alá.  

Ásatás Orosházánál. A muszlimok nem tették tönkre a kultúránkat, csak a pénzünket váltották. Fotó forrása: oroscafe.hu

Hogy mikor érkezhettek a mai dél-alföldi területre a kálizok,  pontosan nem tudni, erről a vidékről ugyanis nem maradtak fenn a  korból írásos emlékek, Orosháza neve először az 1400-as években  fordul elő írott oklevelekben, onnan datálható ugyanis - a  marhakereskedelem megjelenésével - a terület újbóli felvirágzása -  válaszolta a kutató az MTI kérdésére.  

A honfoglalás idején már bizonyítottan érkeztek muszlimok a  Kárpát-medencébe; Anonymus pedig azt írta, hogy 970 körül bolgár  földről, a Volga és a Káma összefolyásának vidékéről, a mai Kazany  térségéből izmaeliták sokasága érkezett ide. "Az igazolható, hogy a  kálizok a 11. században már itt éltek" - húzta alá az igazgató.  

1150-1153 között egy arab utazó leírta, hogy tízezerszámra  élnek muszlimok a Kárpát-medencében. A hvarezmiek kamarai és  pénzügyletekkel foglalkoztak, a magrebiták pedig a katonai réteget  alkották - fűzte hozzá Rózsa Zoltán. A 12. század közepén kezdhettek az Orosháza környékén élő  muszlimok piacot és pénzváltóhelyet üzemeltetni. Előbbit igazolja a  szakember szerint, hogy a kálizoknak három nagy központjuk volt az  akkori Magyarországon, mind fontos sókereskedelmi útvonalak mentén:  Nyitrán (az északi kereskedelmi útvonal mellett), Przemsyl-ben és  Orosházán (az Erdélybe és Délvidékre irányuló kereskedelmi út  mentén).   

A pénzváltásra is találtak bizonyítékot, a múzeum régészei  civil fémkeresők segítségével mintegy negyven ólomsúlyra bukkantak,  amelyek a kutatásaik alapján az úgynevezett budai márka egységeinek  feleltethetők meg. Az ólomsúlyt nehéz keltezni, de közvetlen  környezetükben bizánci és osztrák pénzek is voltak, amelyek főként  a 12. század második fele és a 13. század első évtizedei között  voltak használatosak - magyarázta a régész.  

Írásos források szerint a budai márka 1271-ben jelent meg mint  történelmi tömegegység, pénzverési alapsúly, amellyel már a pénz  ezüsttartalmát is képesek voltak mérni, ami így egy pénzreformnak  számított a folyamatos pénzrontás-pénzmegújítás korszakában. A  budai mérték használatát Luxemburgi Zsigmond király tette  kötelezővé 1405-ben.

Az, hogy már a 12. században ott volt a budai márka, azt  valószínűsíti, hogy nem a skandináv országokból, majd onnan Anglián  keresztül jutott át az európai földrészre, ahogyan eddig a  történelemtudomány gondolta; vagy ha mégis onnan érkezett, akkor az  eddig gondoltaknál jóval korábban - mondta Rózsa Zoltán.   

A pontos pénzváltási, számítási ismeretek miatt válhattak a  muszlimok a pénzügyek és a kamarai ügyletek lebonyolítóivá -  vélekedik a régész.

Orosháza környékéről a tatárjárást (1241-1242)  követően tűntek el a muszlimok, ami azzal is magyarázható, hogy  áthelyezték a sószállítási útvonalakat - tette hozzá.