HARCSA VERONIKA INTERJÚ

ArtStab: Engem meglep, hogy a zsúfolásig telt nézőtéren gyakorlatilag harminc év alattiak ültek. Te meglepődsz-e azon, hogy a ti zenéteket, egy ilyen fiatal réteg hallgatja?

Harcsa Veronika: Én ezt abszolút fantasztikusan jónak tartom. Fontosnak tartom, hogy a jazz ne csak azokhoz jusson el, akik régen is szerették, hanem azokhoz is akik most ismerkednek meg vele. Az, hogy minket sokan hallgatnak fiatalok is, annak az egyik oka, hogy nem kristálytiszta tradicionális jazzt játszunk, hanem keverjük pop zenével, bluessal, soullal, sőt játszunk feldolgozásokat pop zenekaroktól is. De egyáltalán nem azért teszünk bele pop elemeket a zenénkbe, hogy a fiatalok is hallgassák, hanem mert nekünk ez így természetes. Én egyébként sok zenét hallgatok, a poptól az elektronikusig.

ArtStab: Elektronikust?

Harcsa Veronika: Persze, nem a mély elektronikát, inkább a szolidat. Imádom Björköt, a Massive Attackot, vagy Thom Yorke, a Radiohead énekesének szólólemezét.

ArtStab: Mit gondolsz, kultúrát sikerült teremteni, vagy akár - csúny szóval- „piacot" a fiatalok minőségi szórakoztatásának?

Harcsa Veronika: Szerintem ez piac megvan, és ez a kultúra létezik. Én nem látom olyan sötéten a magyarországi könnyűzenei helyzetet, vagy a fiatalok szórakozási életét. Igen nagyon sokan vannak a fiatalok közül, akik eljárnak koncertekre, és érdeklődnek, és hallgatnak zenét. Nyílván, ezért nekünk zenészeknek kell tennünk, olyan zenét készíteni, amit a fiatalok szívesen hallgatnak. Érdekes, és izgalmas dolgokat kell művelni, hogy a fiatalok is eljöjjenek egy koncertre, és mi ezen vagyunk.

ArtStab: Mi a kapocs az informatika, és a jazz között? Ez nagyon érdekel. (Harcsa Veronika a jazz szak előtt informatika szakon tanult a BME-n)

Harcsa Veronika: Semmi. (nevet). Tényleg semmi. Bár, valami talán mégis van. Ezt gondolom az agykutatók jobban le tudják írni. Sok olyan ismerősöm van, akik a matematikában is, és zenében is erős, és mind a kettő érdekli. Gimnáziumba, speciális matek tagozatra jártam, ahol olyan sok volt a zenész, hogy külön hangversenyt szerveztek nekik. Sok olyan osztálytársam volt, aki elvégezte a konzit, de ez fordítva is igaz, a jazz szakon is sokan voltak, akik informatikát is végeztek, hogy ez miért van, nem tudom, de nagyon érdekes.

ArtStab: Be lehet elsőre kerülni a jazz szakra? Te bekerültél?

Harcsa Veronika: Én elsőre jutottam be, úgyhogy, igen be lehet. Mondjuk nem rögtön az érettségi után, hanem rá három évre de rajtam kívül is sokaknak sikerül. Egyébként, meg ha valakinek nem sikerül, ne adja fel. Én nem énekeltem régóta, mikor felvettek, és simán mondhatták volna, hogy gyakoroljak még egy évet, és próbáljam meg egy év múlva. Akkor is van világ, ha az embert nem veszik fel, fontos, hogy mit kezd azzal az egy évvel, amikor vár. Jelentkezik máshová, zenekart alapít.

ArtStab: Ugródeszka volt neked ez a tanszak?

Harcsa Veronika: Mindenképpen, nagyon fontos volt. Főleg azért, mert előtte nem rég óta énekeltem és így nem ismertem senkit. Egy-két embert a zeneiskolából, ahol tanultam előtte, de abszolút nem voltam benne vérkeringésben.

ArtStab: Milyen művészeti ággal mosnád a zenéd?

Harcsa Veronika: Például, kortárs tánccal. Énekeltem több kortárs táncos előadásban, ahol improvizálnom kellett a táncosok mozdulataira, és nemsokára lesz Pesten egy olyan performansz, ahol egy másik táncossal fogunk improvizálni egymás mozdulataira. Nagyon szeretem mozgást, pédául tánc bármikor jöhet.

ArtStab: Egy utolsó kérdés: mit énekelsz a zuhany alatt?

Harcsa Veronika: Mondhatnám a Björköt, a Stinget, vagy Thom Yorkot, hisz most ő a nagy kedvenc.

Szerdahelyi Mátyás

ArtStab képgaléria a koncertről

Még több kultúra az artstab.hu -n!