Lourdes-i kegyhely volt az újszegedi ligetben

Ilyen nagyszabású körmenet talán még sohasem volt Szegeden – adta hírül a Délmagyarország 1937. május 25-i lapszáma, miután Glattfelder püspök felszentelte az újszegedi barlangkápolnát. A cikkből kiderült, hogy a szent­évmegnyitó körmeneten – a Templom térről Újszegedre – mintegy 30 ezren vettek részt. Pálfy József akkori polgármes­ter beszédében elmondta, az egész város támogatta a kegyhely megépítésének tervét. Glattfelder Gyula szeged–csanádi megyés püspök negyedszázados jubileumára ajánlották fel.

Tápai Antal szobra

„Az ujszegedi ligetben felépített barlangkápolna művészi szempontból is figyelemreméltó alkotás. A liget bejáratától jobbfelé eső parkrészben építették fel, a templom közelében. Sűrű lombkoszorú övezi, sziklái között színes virágok nyitnak és mesterséges forrás vize csörgedez. A barlangkápolnában Szűz Mária művészi szobra áll, Tápai Antal szép alkotása.”

A polgármester úgy vélte: stílszerű, hogy abban a ligetben állították fel a kegyhelyet, ami „annak a tragikus véget ért, szomorú magyar királynőnek a nevét viseli, aki életében sokat szenvedett és lelkének nyugalmára a természet szépségét, csendjét, a magányt kereste”.

Misztikus barlang

„Gyermekkorunk misztikus helye volt”, „kislánykoromban sokat imádkoztunk ott”, „egészen kislány voltam, ami­­kor a nagymamám mindig elvitt a Mária-szoborhoz” – így emlékeztek a szegediek helytörténettel foglalkozó Face­book-csoportokban, mert a kegyhely képe néhány évente feltűnik az interneten.

A Fortepan egy 1958-as felvételt őriz a Mária-barlangról. A barlang létrehozását a kalocsai iskolanővérek kezdeményezték, 1936 augusztusában írtuk meg: indul az építkezés az őszi „szükségmunkák” keretében.

Mária megmenekült

A barlang a mostani szökőkút mögötti részen állt, este a szobrot kivilágították. Az első tervek szerint októberben avatták volna, ebből május lett, Máriát pedig végül műkő helyett márványból formálta meg alkotója.

A barlangon keresztül patak vezetett az előtte kialakított kis parkba, fölötte domborművön két szarvas ivott az örök életet jelképező forrásból. A kápolna búcsúja szeptember 12-én, Mária neve napján volt.

Tóth Attila Szeged szobrai és muráliái című könyvéből tudjuk, hogy a második világháborús bombázások idején sértetlen maradt, de körülötte sok fel nem robbant gránátot találtak. 1968-ban a hatóság eltávolíttatta a sziklabarlangot – arra hivatkoztak, hogy útjában áll a park rendezésének.

A sziklát feldarabolták, a lourdes-i Mária-szobor a templomba került. A templomhoz vezető úton sok hálát és köszönetet kifejező márványtáblát lehetett elolvasni. Azokat is eltüntették.