2020.04.14. 17:30
A párnára lehullott bomba
Belgrád II. világháborús német bombázása másnapján, 1941. április 7-én a jugoszláv légierő 17 bombát dobott Szegedre. A várost váratlanul érte a légitámadás, a riadót már csak az első bombák után fújták meg.
A Szeged fölött lelőtt jugoszláv repülőgép roncsai 1941 őszén a kultúrpalota előtt. FOTÓ: HADTÖRTÉNETI MÚZEUM
Lovas Gáspár szegedi állomásfőnök alighanem élete végéig emlegette, hogy 1941. április 7-én hálószobája mennyezetét átszakította egy jugoszláv bomba. A lövedék a díványra esett, amelynek rugózata átdobta a szoba másik oldalán lévő, szintén ruganyos díványra, de itt egy puha párnára hullott – és nem robbant fel. Később az utászok szállították el a bombát – írta a korabeli Délmagyarország.
A szerencsés esetnek sajnos tragikus kerete volt: 1941. április elején Magyarország is elfogadta a németek ajánlatát a jugoszláviai beavatkozásra. Április 3-án Teleki Pál miniszterelnök tiltakozásul öngyilkos lett, április 6-án pedig Németország lerohanta Jugoszláviát. A Luftwaffe gépei aznap több mint 15 ezer áldozattal járó bombázást hajtottak végre Belgrád ellen.
Az MTI akkori jelentése szerint Szegeden már második napja légoltalmi készültségben vártak egy esetleges jugoszláv légitámadást. A várost mégis váratlanul érte a 11 óra körül érkező légitámadás, a riadót már csak az első bombák után fújták meg.
A szürke testű jugoszláv gépek több hullámban érkeztek a város fölé – jelentette a Délmagyarország április 8-án. Az első támadásnál a Boszorkány-sziget felől megjelenve 8 bombát dobtak a vasútállomás környékére, a másodikban pedig 9 bomba hullott a rendező pályaudvarra. A repülőtérről felszálló német gépek ezután légi harcban 4 jugoszláv repülőt Szeged területén kívül lelőttek. Az utolsó hullámban érkező 2 jugoszláv gépet a Tisza-parton elhelyezkedő magyar légvédelem gépágyúja lőtte le. Az egyik az újszegedi kendergyár területére, a másik pedig a vasúti hídon túl a Tiszába zuhant. A két gép legénysége életét vesztette.
A Délmagyarország 1941. április 10-i számában mérte fel a jugoszláv légitámadás veszteségeit. A lap szerint a bombázás nem szedett áldozatot Szegeden, más forrás szerint egy szerelvény magyar mozdonyvezetője megsebesült, és a kórházba szállítás közben meghalt.
Az állomás mellett a városban a Boldogasszony sugárút kapott találatot: a villamossín és a járda között 3 méter mély gödröt vágott egy bomba. A Galamb utca sarkát és a Liliom utcát is érte egy-egy találat, amelyek a villamosvezetéket rongálták meg, valamint a szomszéd házak tetőcserepeit vitte le a légnyomásuk. Összesen 17 lövedék hullott Szegedre.
A város fölött lelőtt jugoszláv gépek 5 katonáját április 9-én temették el Szegeden. Holttestüket a közkórház ravatalozójából a belvárosi temető katonai sírkertjében helyezték végső nyugalomra. A gyászszertartást a római katolikus mellett görögkeleti rítus szerint is megtartották.
A Délmagyarország 1941. szeptember 19-én adott hírt arról is, hogy a Tiszába zuhant repülőroncsot kiemelték, és Csallány Dezső akkori múzeumigazgató ötletére a kultúrpalota előtti vízmedence területén kiállítják. A roncsok mellé közszemlére került Lovas Gáspár félmázsás bombája is, valamint perselyt helyeztek el a Délvidéken elesett magyar katonák árvái számára.
