2019.09.23. 17:34
DélmagyArchív: hólyagos himlőjárvány és vesztegzár Szegeden
DélmagyArchív 1915: „A város közegészségügyi bizottsága dr. Szalay József főkapitány elnöklésével ülést tartott. A 'közegészségi bizottság ülésének tárgyai — amint a főkapitány bejelentette, a Felsőtanyán fellépett hólyagos himlőjárvány továbbterjedésének meggátlása és az alsótanyai gyermekhalandóság mibenlétének megállapítása volt” – erről tudósított lapunk 1915. szeptember 24-i számában.
„A tiszti főorvos bejelentette, hogy rövid idő alatt hét hólyagos himlő megbetegedés történt Szegeden, amelyek a hatósági vizsgálat eredménye szerint mind egy megbetegedésnek a következményei. Az első fertőzés következtében négy és négy hét multán, ugyancsak ebből a fertőzésből kifolyólag három megbetegedés történt” – írta lapunk 1915. szeptember 24-i számában. Az előző napi ülésen beszámoltak a megbetegedésekről, erről tudósított a Délmagyarország újságírója. Nagy Józsefné Balástya-kapitányságon lakó asszonyt beszállították Szegedre. Itt a rendőrorvos megvizsgálta és megállapította, hogy hólyagos himlőben szenved, ezért azonnal beszállították az Újszegeden álló Járványkórházba. A beszámoló szerint a kocsit, a lovakat és a kísérőket, valamint mindazokat, akik a súlyos megbetegedést megelőzőleg érintkeztek az asszonnyal, fertőtlenítették, védő himlőoltással látták el és 21 napi vesztegzárt rendeltek el rájuk. Összesen 38-an kaptak ilyen oltást.
5 nappal később a „foganatosított ovóintézkedés dacára” is újabb megbetegedést jelentett be a kerületi orvos. Az újabb hólyagos himlőbeteg Paradi Péterné volt, aki Nagynét ápolta, és akit szintén fertőtlenítettek és beoltottak. Paradiné mindössze három napig volt beteg, a harmadik napon meghalt. Újra foganatosították ugyanazokat az ovóintézkedéseket, mint a Nagyné esete után, de négy nappal később mégis meghalt Pálinkás Mária is, Paradiné nővére.
Ezután újból beoltottak és fertőtlenítettek mindent, akivel és amivel a beteg érintkezett és újabb vesztegzárat rendeltek el. Alig telt el 3 nap, amikor újabb megbetegedés történt: a Faiskola-soron lakó 14 éves Borbola Mihályt fertőzte meg a súlyos betegség. Most már a fertőtlenítéseken és beoltásokon kívül szigorították a vesztegzárat is. Ez egy ideig hatásosnak bizonyult, ugyanis 28 napig nem történt újabb megbetegedés. Után viszont igen...
28 nappal később megbetegedett Pálinkás Péter. Kiderült, a férfi a vesztegzár utolsó napjaiban meglátogatta Borboláékat, kijátszva a vesztegzár foganatositásához kirendelt őrök figyelmét. Ezután szinte azonnal – dacára minden óvintézkedésnek – megbetegedett hólyagos himlőben Borbola Józsefné és Benkő Kálmán, akik a Pálinkás látogatása után Pálinkás Péterrel érintkeztek.
A hét megbetegedés közül tehát négyen meghaltak, kettő súlyos beteg és egy felgyógyult.
Bár utána nem fordultak elő újabb megbetegedések, de a bizottságnak az volt a gyanúja, hogy többen fertőzöttek a Felsőtanyán. Ezért kötelességüknek érezték olyan óvinétzkedések életbeléptetését, melyek mellett a járvány továbbterjedését meg lelhet gátolni.
Az indítványok között szerepelt
A járványorvos alkalmazását dr. Szalay József főkapitány azért tartotta mindennél fontosabbnak, mert most mindössze csak egy orvos látja el azokat a teendőket, amelyeket békében három orvos látott el. ˝Szükséges a hordozható fertőtlenítő gép beszerzése, hogy a megbetegedett házaknál is teljes mértékben el lehessen végezni a fertőtlenítéseket˝ – mondta, de szükségesnek tartaná mindezeken kívül a felsőtanyai élelmiszerbehozatal megtiltását, nehogy ezen az úton a belvárosra is átterjedjen a járvány.
A közegészségügyi bizottság több felszólalás után a főorvos előterjesztéseit a felsőtanyai élelmiszerbehozatal elzárásán kívül elfogadta. Döntöttek arról, hogy a létrehozott járványkórházhoz ápolónőnek felveszik a jelenleg Szegeden tartózkodó három Vöröskeresztes ápolónőt, akik hólyagos himlőbetegek kezelésében járatosak. A kórházban külön konyhát állítanak fel. Hatósági úton gondoskodnak a zár alá vették ellátásáról.
„A felsőtanyaiak közül mintegy 1500—2000 embert fognak kényszer úton himlő ellen beoltani. Az alsótanyai gyermekhalandóságról történt bejelentést tudomásul vette a bizottság s elhatározta, hogy a halálozás okait tanulmány tárgyává teszi. Ez utóbbiról egy korábbi cikkben foglalkozott a lap:
